Bár megjelenése nem annyira ikonikus, mint a Kuala Lumpur-i Petronas tornyoké, az 1999-ben átadott Baiyoke Sky Hotel megkerülhetetlen bangkoki látnivaló. A maga 309 méterével és 88 emeletével Thaiföld legmagasabb épülete és a világ hetedik legmagasabb szállodája. Amúgy nemsoká átadnak egy igen fura, körben kissé „megcsócsált” (Tamás szerint Tetris-kockákból álló) toronyházat, ami majd átveszi az első helyet. Ez lesz a MahaNakhon torony, a végső magassága kb. 5 méterrel lesz több a Baiyoke-nál.
Még itthonról lefoglaltuk a 67. emeleti szobánkat, gondoltuk méltó megkoronázása lesz az útnak. És bár tényleg érdekes volt és egyszer az életben nyilván megéri, nem volt akkora élmény, mint a Kuala Lumpur-i szállásunk. Egyrészt az ablakokon lévő külső fóliázás kicsit korlátozta a kilátást, másrészt az autók annyira picurkák lettek, hogy mozgásukat nemigen tudták a gyerekek figyelni.
Maga a hotel jó program: több étterem, kilátópont, bár, bolt, medence, gyakorló golfpálya (!), gyümölcspiac is van. Legmagasabban a 360 fokos panorámát biztosító forgókilátó van, mely kb. 8 perc alatt ér körbe. Mivel szeretünk titeket, így összevágtam és begyorsítottam másfél percre az éjjeli és nappali látványt :) Ami nekem meglepő – de amúgy már említettük az Asiatique kapcsán –, hogy Bangkok nincs európai vagy amerikai szinten kivilágítva, így bár érdekes, nem annyira szép. Viszont valószínűleg környezetbarát :)
Érdekességképp: minden évben rendeznek toronyfutást, a csúcstartó ideje 11:18 perc. Ehhez képest a tűzriadó terve szerint gyalogosan úgy egy óra a lépcsőjárás lefelé. Összefoglalom: nagyon-nagyon magas épület :) Olyannyira, hogy minden liftezésnél figyelni kellett, hogy rendesen nyeljen az ember különben jött a fülpattogás.
A hotel környéke jól összefoglalja thaiföldi és főleg bangkoki tapasztalatainkat. Felülről vagy felfelé nézve modern nagyváros, az utcán sétálva falusi piactér. Minden járda mellett mozgóárusok vannak, melyek nagy része valamilyen ételt készít és árul. Itthon nyilván bottal nem nyúlnánk ilyen kajákhoz, de ott meglepően jól működik ez a fajta tömegélelmezés és a maga módján kiváló a higiénia is. Az egész út alatt nem lett nagyobb bajunk, pedig majd minden nap ettünk ilyen helyeken gyümölcsöt, sült húsokat, levest, sült banánt, palacsintát, mangós rizst.
Elmentünk az egyik legnagyobb, egyébként 400 ezer négyzetméteres (kb. a Westend kétszerese!) és a parkolókkal együtt 10 emeletes Siam Paragon plázába is, ahol megdöbbenve láttuk, hogy autószalonok is vannak a méregdrága divatmárkák között – McLaren, Bentley, Rolls Rolls, Maserati, Porsche, Lamborghini. Danika nagyon elemében volt :) De kilépve a luxusból itt is a milliónyi pici árus és a betontenger fogadott. Jó dolog a magasvasút, az emelt autópálya és a magasjárda, de az utcán sétálva nem ez a legszebb látvány. Kiváncsi lennék, miért annyira elterjedt ez arrafelé, míg mi itt Európában mindenhova alagutakat fúrunk.
Összességében Bangkok nem lett nagy szerelem. Érdekes város, pár napot mindenképpen megér már csak a hihetetlen kontrasztok miatt is. De élni, azt nem tudnánk itt...
